A Katrina és a Rita hurrikán, valamint az ázsiai szökőár ráirányította a figyelmet arra, hogy mennyi élet és vagyon veszhet el, s mekkora üzemszüneti károk keletkezhetnek a természeti katasztrófák nyomán. A közelmúlt komoly árvizei is világossá tették, hogy Magyarország sem mentes az elemi károk kockázataitól.

Az emelkedő biztosítási díjak tükrében, a vállalatok kezdik felülvizsgálni kockázatkezelési módszereiket. A kockázatok értékelése segíthet az egyes veszélynemek felmérésében, az infrastruktúra lehetséges kárainak megítélésében, s még időben meghozható egy sor kockázatcsökkentő intézkedés - pl. az épületek megerősítése. Ezt kiegészítheti egy természeti katasztrófa modellezése, melyen keresztül egy esemény valószínűségét és a károkozás mértékét lehet szemléltetni, s ez jobb döntésekhez segítheti hozzá a vezetőket a kockázatmegtartás és -áthárítás kérdésében.

Átgondolandó kérdések

• Ismeri-e a "legrosszabb eset forgatókönyveket” és a szélsőséges eseményeket? A 100 évben egyszer bekövetkező esemény idén is megtörténhet.
• Felülvizsgálta-e a rendelkezésre álló információkat a kockázatosnak minősített területeken található vagyontárgyak elhelyezését és értékét illetően?
• Milyen intézkedéseket hozott a katasztrófa-károk csökkentésére?
• Fennáll-e annak a veszélye, hogy eme kockázatok tekintetében a cég túl- vagy alulbiztosított?
• Ismeri-e az országot fenyegető katasztrófák legújabb modelljeit?